Dobos C. József, 1847. január 18-án született Pesten. Apja és családja minden tagja generációkon keresztül szakács volt – egy valódi szakácsdinasztia leszármazottja. Már kisgyermek korában kitűnik értelmével, szépérzékével. Az elemi ismereteket a szülőházban tanulja, s már iskolaköteles évei előtt ismeri a betűket. Annak ellenére az iskolában rosszul tanul, viszont kiváló nyelvérzékkel rendelkezik. Alig 7-8 éves korában apja mellett kuktáskodik, s hallgatja anekdotáit.
Inaséveit az Andrássy családnál tölti, 16 évesen már tanulmányozza a különböző kávéházakat, vendéglők életét, étlapjait, felépítését. Felnőttként több idegen nyelvet beszél, ír, olvas franciául és németül. A 1870-es években Batthyány Kázmér és Atzél Béla földbirtokos Mária-Valéria utca 4. szám alatti palotájának konyháján érleli be tapasztalatait.
Amikor 1884-ben elkészítette a róla elnevezett édességet, célja az volt, hogy olyan tortát készítsen, amely a kor kissé elmaradott hűtési technikái mellett is hosszú ideig fogyasztható és élvezhető marad.
A tortát 1884-ben alkotta meg, és első alkalommal 1885-ben, az első Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek. Kóstolói között ott volt Erzsébet királyné és I. Ferenc József is. A Dobos-torta Európa-szerte ismertté vált. Más volt, mint az addig megszokott torták. Kitűnt közülük egyszerű eleganciájával, hiszen akkoriban az emeletes, felcicomázott torták voltak a megszokottak.
Másik titka a vajkrém volt, amelyet akkoriban még nem ismertek, a torták főzött krémekkel, tejszínhabbal készültek. Mind a csokoládés vajkrém, mind a tészta masszája Dobos találmánya volt. A hagyomány szerint az édes vajkrémre a vajat köpülő fiú tévedése vezette rá, aki só helyett cukrot tett a köpülő edénybe. A cukrászmester az „elrontott” vajból alkotta meg híres művét.
Dobos C. József egész Európát beutazta, hogy megismertesse a nagyközönséggel művét. Nyomában a cukrászok sikertelenül próbálták megfejteni a torta összeállításának titkát, hiszen a receptet féltve őrizte. A „Dobos-tortát” társzekereken, sózott jég között szállították műhelyéből Nyugat-Európa városaiba.
1906-ban, amikor visszavonult, átadta az eredeti receptet a Fővárosi Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek, azzal a feltétellel, hogy bármelyik ipartestületi tag azt szabadon felhasználhatja.
Ma az egész világon ismerik a Dobostortát, s receptjének több mint 100 variációja ismert. 2017-ben Magyarországon miniszteri rendeletben határozták meg a híres torta összetételét és alakját: „kör alakú torta, amelyben öt Doboslap között Doboskrém található. A Doboslap és a Doboskrém közel egyenlő vastagságú. A Dobostorta tetejét az aranybarnára karamellizált cukorral készített Dobostető alkotja.
Számos szakácskönyv szerzője, melyeknek jelentős része a második világháborúban sajnos elveszett.
Az első világháborúban érte az első szélütés. A másodiknál tüdőgyulladást is kapott. 1924. október 10-én a János-kórházban ért véget a földi lét.
A legnagyobb csendben temették el a Farkasréti temetőben.
Sírhelyét 1959-ben védetté nyilvánították.
Forrás: Wikipédia, Internet, Iby P.
